halántékcsont
Hungarian
halántékcsont (shown in green)
Etymology
halánték (“temple; temporal”) + csont (“bone”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɒlaːnteːkt͡ʃont]
- Hyphenation: ha‧lán‧ték‧csont
Noun
halántékcsont (plural halántékcsontok)
- (anatomy) temporal bone (either of two compound bones that collectively make up the sides and base of the skull)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | halántékcsont | halántékcsontok |
| accusative | halántékcsontot | halántékcsontokat |
| dative | halántékcsontnak | halántékcsontoknak |
| instrumental | halántékcsonttal | halántékcsontokkal |
| causal-final | halántékcsontért | halántékcsontokért |
| translative | halántékcsonttá | halántékcsontokká |
| terminative | halántékcsontig | halántékcsontokig |
| essive-formal | halántékcsontként | halántékcsontokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | halántékcsontban | halántékcsontokban |
| superessive | halántékcsonton | halántékcsontokon |
| adessive | halántékcsontnál | halántékcsontoknál |
| illative | halántékcsontba | halántékcsontokba |
| sublative | halántékcsontra | halántékcsontokra |
| allative | halántékcsonthoz | halántékcsontokhoz |
| elative | halántékcsontból | halántékcsontokból |
| delative | halántékcsontról | halántékcsontokról |
| ablative | halántékcsonttól | halántékcsontoktól |
| Possessive forms of halántékcsont | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | halántékcsontom | halántékcsontjaim |
| 2nd person sing. | halántékcsontod | halántékcsontjaid |
| 3rd person sing. | halántékcsontja | halántékcsontjai |
| 1st person plural | halántékcsontunk | halántékcsontjaink |
| 2nd person plural | halántékcsontotok | halántékcsontjaitok |
| 3rd person plural | halántékcsontjuk | halántékcsontjaik |