hűségidő
Hungarian
Etymology
hűség (“allegiance, loyalty”) + idő (“time, period”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhyːʃeːɡidøː]
- Hyphenation: hű‧ség‧idő
Noun
hűségidő (plural hűségidők)
- (business) commitment period, minimum contract period (at a provider)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hűségidő | hűségidők |
| accusative | hűségidőt | hűségidőket |
| dative | hűségidőnek | hűségidőknek |
| instrumental | hűségidővel | hűségidőkkel |
| causal-final | hűségidőért | hűségidőkért |
| translative | hűségidővé | hűségidőkké |
| terminative | hűségidőig | hűségidőkig |
| essive-formal | hűségidőként | hűségidőkként |
| essive-modal | hűségidőül | — |
| inessive | hűségidőben | hűségidőkben |
| superessive | hűségidőn | hűségidőkön |
| adessive | hűségidőnél | hűségidőknél |
| illative | hűségidőbe | hűségidőkbe |
| sublative | hűségidőre | hűségidőkre |
| allative | hűségidőhöz | hűségidőkhöz |
| elative | hűségidőből | hűségidőkből |
| delative | hűségidőről | hűségidőkről |
| ablative | hűségidőtől | hűségidőktől |
| non-attributive possessive - singular | hűségidőé | hűségidőké |
| non-attributive possessive - plural | hűségidőéi | hűségidőkéi |
| Possessive forms of hűségidő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hűségidőm | hűségidőim |
| 2nd person sing. | hűségidőd | hűségidőid |
| 3rd person sing. | hűségidője hűségideje | hűségidői |
| 1st person plural | hűségidőnk | hűségidőink |
| 2nd person plural | hűségidőtök | hűségidőitek |
| 3rd person plural | hűségidőjük hűségidejük | hűségidőik |
See also
- felmondás
- kötbér
- szerződés