szóvégi
See also: szó végi
Hungarian
Etymology
szóvég + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ ˈsoːveːɡi]
- Hyphenation: szó‧vé‧gi
Adjective
szóvégi
- Superseded spelling of szó végi.[1]
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szóvégi | szóvégiek |
accusative | szóvégit | szóvégieket |
dative | szóvéginek | szóvégieknek |
instrumental | szóvégivel | szóvégiekkel |
causal-final | szóvégiért | szóvégiekért |
translative | szóvégivé | szóvégiekké |
terminative | szóvégiig | szóvégiekig |
essive-formal | szóvégiként | szóvégiekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szóvégiben | szóvégiekben |
superessive | szóvégin | szóvégieken |
adessive | szóvéginél | szóvégieknél |
illative | szóvégibe | szóvégiekbe |
sublative | szóvégire | szóvégiekre |
allative | szóvégihez | szóvégiekhez |
elative | szóvégiből | szóvégiekből |
delative | szóvégiről | szóvégiekről |
ablative | szóvégitől | szóvégiektől |
non-attributive possessive - singular | szóvégié | szóvégieké |
non-attributive possessive - plural | szóvégiéi | szóvégiekéi |
References
- A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. →ISBN
Further reading
- szó végi, mondatvégi in e-nyelv.hu 23/08/2018