nyugtalanító

nyugtalanító

Hungarian

Etymology

nyugtalanít +‎ -ó (present participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲuktɒlɒniːtoː]
• Hyphenation: nyug‧ta‧la‧ní‧tó

Adjective

nyugtalanító (comparative nyugtalanítóbb, superlative legnyugtalanítóbb)

1. worrying, worrisome, disquieting (causing worry or unease)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyugtalanító	nyugtalanítók
accusative	nyugtalanítót	nyugtalanítókat
dative	nyugtalanítónak	nyugtalanítóknak
instrumental	nyugtalanítóval	nyugtalanítókkal
causal-final	nyugtalanítóért	nyugtalanítókért
translative	nyugtalanítóvá	nyugtalanítókká
terminative	nyugtalanítóig	nyugtalanítókig
essive-formal	nyugtalanítóként	nyugtalanítókként
essive-modal	—	—
inessive	nyugtalanítóban	nyugtalanítókban
superessive	nyugtalanítón	nyugtalanítókon
adessive	nyugtalanítónál	nyugtalanítóknál
illative	nyugtalanítóba	nyugtalanítókba
sublative	nyugtalanítóra	nyugtalanítókra
allative	nyugtalanítóhoz	nyugtalanítókhoz
elative	nyugtalanítóból	nyugtalanítókból
delative	nyugtalanítóról	nyugtalanítókról
ablative	nyugtalanítótól	nyugtalanítóktól

or

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyugtalanító	nyugtalanítóak
accusative	nyugtalanítót	nyugtalanítóakat
dative	nyugtalanítónak	nyugtalanítóaknak
instrumental	nyugtalanítóval	nyugtalanítóakkal
causal-final	nyugtalanítóért	nyugtalanítóakért
translative	nyugtalanítóvá	nyugtalanítóakká
terminative	nyugtalanítóig	nyugtalanítóakig
essive-formal	nyugtalanítóként	nyugtalanítóakként
essive-modal	—	—
inessive	nyugtalanítóban	nyugtalanítóakban
superessive	nyugtalanítón	nyugtalanítóakon
adessive	nyugtalanítónál	nyugtalanítóaknál
illative	nyugtalanítóba	nyugtalanítóakba
sublative	nyugtalanítóra	nyugtalanítóakra
allative	nyugtalanítóhoz	nyugtalanítóakhoz
elative	nyugtalanítóból	nyugtalanítóakból
delative	nyugtalanítóról	nyugtalanítóakról
ablative	nyugtalanítótól	nyugtalanítóaktól

Synonyms

• aggasztó

Verb

nyugtalanító

1. present participle of nyugtalanít