Kis
See also: kis, KIs, kiś, kış, кіш, and киш
Hungarian
Etymology
From kis (“small, little”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiʃ]
- Hyphenation: Kis
- Rhymes: -iʃ
Proper noun
Kis
- a surname
- 1909 September 16, Zsigmond Móricz, “Tragédia”, in Nyugat, volume 2, number 18:
- Kis János megette az almásételt, amit szeplős, málészájú fia, aki ijesztően hasonlított hozzá, kihozott utána. Azután körülnézett, de lusta volt keresztig menni s ott helyben dőlt el a tarlón.
- (please add an English translation of this quote)
-
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | Kis | Kisek |
| accusative | Kist | Kiseket |
| dative | Kisnek | Kiseknek |
| instrumental | Kissel | Kisekkel |
| causal-final | Kisért | Kisekért |
| translative | Kissé | Kisekké |
| terminative | Kisig | Kisekig |
| essive-formal | Kisként | Kisekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | Kisben | Kisekben |
| superessive | Kisen | Kiseken |
| adessive | Kisnél | Kiseknél |
| illative | Kisbe | Kisekbe |
| sublative | Kisre | Kisekre |
| allative | Kishez | Kisekhez |
| elative | Kisből | Kisekből |
| delative | Kisről | Kisekről |
| ablative | Kistől | Kisektől |
| non-attributive possessive - singular | Kisé | Kiseké |
| non-attributive possessive - plural | Kiséi | Kisekéi |
| Possessive forms of Kis | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | Kisem | Kiseim |
| 2nd person sing. | Kised | Kiseid |
| 3rd person sing. | Kise | Kisei |
| 1st person plural | Kisünk | Kiseink |
| 2nd person plural | Kisetek | Kiseitek |
| 3rd person plural | Kisük | Kiseik |