brigád

See also: brigad

Hungarian

Etymology

From German Brigade, from French brigade, from Italian brigata (“troop, brigade”), from brigare (“to fight”), from briga (“strife”), from Celtic[1] - see Welsh bri (“power”), Old Irish bríg (“force, power, value”).

Pronunciation

IPA^(key): [ˈbriɡaːd]
Hyphenation: bri‧gád

Noun

brigád (plural brigádok)

(after 1945) brigade (a smaller work team in a factory, organized for specific work tasks during the party-state years)
(military, archaic) brigade (military unit composed of usually two regiments and including soldiers from the same arms of service)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	brigád	brigádok
accusative	brigádot	brigádokat
dative	brigádnak	brigádoknak
instrumental	brigáddal	brigádokkal
causal-final	brigádért	brigádokért
translative	brigáddá	brigádokká
terminative	brigádig	brigádokig
essive-formal	brigádként	brigádokként
essive-modal	—	—
inessive	brigádban	brigádokban
superessive	brigádon	brigádokon
adessive	brigádnál	brigádoknál
illative	brigádba	brigádokba
sublative	brigádra	brigádokra
allative	brigádhoz	brigádokhoz
elative	brigádból	brigádokból
delative	brigádról	brigádokról
ablative	brigádtól	brigádoktól

Possessive forms of brigád
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	brigádom	brigádjaim
2nd person sing.	brigádod	brigádjaid
3rd person sing.	brigádja	brigádjai
1st person plural	brigádunk	brigádjaink
2nd person plural	brigádotok	brigádjaitok
3rd person plural	brigádjuk	brigádjaik

Synonyms

(work team): munkacsapat
(military): dandár

Derived terms

brigádos

Compound words

brigádértekezlet
brigádfelelős
brigádmozgalom
brigádmunka
brigádnapló
brigádrendszer
brigádváltás
brigádverseny

References

Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN