szüret
See also: szűret and szűrét
Hungarian
Etymology
szűr (“to decant [wine]”) + -et (noun-forming suffix)[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsyrɛt]
- Hyphenation: szü‧ret
- Rhymes: -ɛt
Noun
szüret (plural szüretek)
- vintage, grape harvest
- fruit picking/gathering
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szüret | szüretek |
| accusative | szüretet | szüreteket |
| dative | szüretnek | szüreteknek |
| instrumental | szürettel | szüretekkel |
| causal-final | szüretért | szüretekért |
| translative | szüretté | szüretekké |
| terminative | szüretig | szüretekig |
| essive-formal | szüretként | szüretekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szüretben | szüretekben |
| superessive | szüreten | szüreteken |
| adessive | szüretnél | szüreteknél |
| illative | szüretbe | szüretekbe |
| sublative | szüretre | szüretekre |
| allative | szürethez | szüretekhez |
| elative | szüretből | szüretekből |
| delative | szüretről | szüretekről |
| ablative | szürettől | szüretektől |
| non-attributive possessive - singular | szüreté | szüreteké |
| non-attributive possessive - plural | szüretéi | szüretekéi |
| Possessive forms of szüret | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szüretem | szüreteim |
| 2nd person sing. | szüreted | szüreteid |
| 3rd person sing. | szürete | szüretei |
| 1st person plural | szüretünk | szüreteink |
| 2nd person plural | szüretetek | szüreteitek |
| 3rd person plural | szüretük | szüreteik |
Derived terms
- szüretel → leszüretel
- szüreti
Compound words
- almaszüret
- gyümölcsszüret
- szőlőszüret
References
- szüret in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary).
Further reading
- szüret in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN