szókincs
Hungarian
Etymology
szó (“word”) + kincs (“treasure”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsoːkint͡ʃ]
- Hyphenation: szó‧kincs
Noun
szókincs (plural szókincsek)
- vocabulary
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szókincs | szókincsek |
| accusative | szókincset | szókincseket |
| dative | szókincsnek | szókincseknek |
| instrumental | szókinccsel | szókincsekkel |
| causal-final | szókincsért | szókincsekért |
| translative | szókinccsé | szókincsekké |
| terminative | szókincsig | szókincsekig |
| essive-formal | szókincsként | szókincsekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szókincsben | szókincsekben |
| superessive | szókincsen | szókincseken |
| adessive | szókincsnél | szókincseknél |
| illative | szókincsbe | szókincsekbe |
| sublative | szókincsre | szókincsekre |
| allative | szókincshez | szókincsekhez |
| elative | szókincsből | szókincsekből |
| delative | szókincsről | szókincsekről |
| ablative | szókincstől | szókincsektől |
| Possessive forms of szókincs | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szókincsem | szókincseim |
| 2nd person sing. | szókincsed | szókincseid |
| 3rd person sing. | szókincse | szókincsei |
| 1st person plural | szókincsünk | szókincseink |
| 2nd person plural | szókincsetek | szókincseitek |
| 3rd person plural | szókincsük | szókincseik |