szamovár
Hungarian
szamovár
Etymology
From Russian самова́р (samovár, “self-boiler”), from само́ (samó, “self”) + вари́ть (varítʹ, “to boil”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒmovaːr]
- Hyphenation: sza‧mo‧vár
- Rhymes: -aːr
Noun
szamovár (plural szamovárok)
- samovar (a metal urn with a spigot, for boiling water for making tea)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szamovár | szamovárok |
| accusative | szamovárt | szamovárokat |
| dative | szamovárnak | szamovároknak |
| instrumental | szamovárral | szamovárokkal |
| causal-final | szamovárért | szamovárokért |
| translative | szamovárrá | szamovárokká |
| terminative | szamovárig | szamovárokig |
| essive-formal | szamovárként | szamovárokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szamovárban | szamovárokban |
| superessive | szamováron | szamovárokon |
| adessive | szamovárnál | szamovároknál |
| illative | szamovárba | szamovárokba |
| sublative | szamovárra | szamovárokra |
| allative | szamovárhoz | szamovárokhoz |
| elative | szamovárból | szamovárokból |
| delative | szamovárról | szamovárokról |
| ablative | szamovártól | szamovároktól |
| non-attributive possessive - singular | szamováré | szamovároké |
| non-attributive possessive - plural | szamováréi | szamovárokéi |
| Possessive forms of szamovár | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szamovárom | szamovárjaim |
| 2nd person sing. | szamovárod | szamovárjaid |
| 3rd person sing. | szamovárja | szamovárjai |
| 1st person plural | szamovárunk | szamovárjaink |
| 2nd person plural | szamovárotok | szamovárjaitok |
| 3rd person plural | szamovárjuk | szamovárjaik |
Further reading
- szamovár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN