szakmány
Hungarian
Etymology
szak + -mány[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒkmaːɲ]
- Hyphenation: szak‧mány
Noun
szakmány (plural szakmányok)
- (archaic) A specified quantity of work allotted to a laborer.
- (archaic) A substantial quantity of dead, mechanical or soulless work.
- (archaic) Piece work, work paid for on the basis of the amount of work done.
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szakmány | szakmányok |
| accusative | szakmányt | szakmányokat |
| dative | szakmánynak | szakmányoknak |
| instrumental | szakmánnyal | szakmányokkal |
| causal-final | szakmányért | szakmányokért |
| translative | szakmánnyá | szakmányokká |
| terminative | szakmányig | szakmányokig |
| essive-formal | szakmányként | szakmányokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szakmányban | szakmányokban |
| superessive | szakmányon | szakmányokon |
| adessive | szakmánynál | szakmányoknál |
| illative | szakmányba | szakmányokba |
| sublative | szakmányra | szakmányokra |
| allative | szakmányhoz | szakmányokhoz |
| elative | szakmányból | szakmányokból |
| delative | szakmányról | szakmányokról |
| ablative | szakmánytól | szakmányoktól |
| Possessive forms of szakmány | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szakmányom | szakmányaim |
| 2nd person sing. | szakmányod | szakmányaid |
| 3rd person sing. | szakmánya | szakmányai |
| 1st person plural | szakmányunk | szakmányaink |
| 2nd person plural | szakmányotok | szakmányaitok |
| 3rd person plural | szakmányuk | szakmányaik |
Derived terms
- szakma (back-formation)
(Expressions):
- szakmányban gyárt
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN