ravaszság
Hungarian
Etymology
ravasz (“cunning”) + -ság (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈrɒvɒʃːaːɡ]
- Hyphenation: ra‧vasz‧ság
Noun
ravaszság (plural ravaszságok)
- trickery, guile (astuteness often marked by a certain sense of cunning or artful deception)
- Synonym: furfangosság
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ravaszság | ravaszságok |
| accusative | ravaszságot | ravaszságokat |
| dative | ravaszságnak | ravaszságoknak |
| instrumental | ravaszsággal | ravaszságokkal |
| causal-final | ravaszságért | ravaszságokért |
| translative | ravaszsággá | ravaszságokká |
| terminative | ravaszságig | ravaszságokig |
| essive-formal | ravaszságként | ravaszságokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ravaszságban | ravaszságokban |
| superessive | ravaszságon | ravaszságokon |
| adessive | ravaszságnál | ravaszságoknál |
| illative | ravaszságba | ravaszságokba |
| sublative | ravaszságra | ravaszságokra |
| allative | ravaszsághoz | ravaszságokhoz |
| elative | ravaszságból | ravaszságokból |
| delative | ravaszságról | ravaszságokról |
| ablative | ravaszságtól | ravaszságoktól |
| non-attributive possessive - singular | ravaszságé | ravaszságoké |
| non-attributive possessive - plural | ravaszságéi | ravaszságokéi |
| Possessive forms of ravaszság | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ravaszságom | ravaszságaim |
| 2nd person sing. | ravaszságod | ravaszságaid |
| 3rd person sing. | ravaszsága | ravaszságai |
| 1st person plural | ravaszságunk | ravaszságaink |
| 2nd person plural | ravaszságotok | ravaszságaitok |
| 3rd person plural | ravaszságuk | ravaszságaik |
Further reading
- ravaszság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN