paróka

paróka

Hungarian

paróka

Etymology

From the Bavarian baroke, from the Italian parrucca (“wig”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɒroːkɒ]
• Hyphenation: pa‧ró‧ka

Noun

paróka (plural parókák)

1. wig, peruke

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	paróka	parókák
accusative	parókát	parókákat
dative	parókának	parókáknak
instrumental	parókával	parókákkal
causal-final	parókáért	parókákért
translative	parókává	parókákká
terminative	parókáig	parókákig
essive-formal	parókaként	parókákként
essive-modal	—	—
inessive	parókában	parókákban
superessive	parókán	parókákon
adessive	parókánál	parókáknál
illative	parókába	parókákba
sublative	parókára	parókákra
allative	parókához	parókákhoz
elative	parókából	parókákból
delative	parókáról	parókákról
ablative	parókától	parókáktól

Possessive forms of paróka
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	parókám	parókáim
2nd person sing.	parókád	parókáid
3rd person sing.	parókája	parókái
1st person plural	parókánk	parókáink
2nd person plural	parókátok	parókáitok
3rd person plural	parókájuk	parókáik