pajkos
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpɒjkoʃ]
- Hyphenation: paj‧kos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
pajkos (comparative pajkosabb, superlative legpajkosabb)
- (especially of a child) naughty, playful, impish, mischievous
- Synonyms: csintalan, huncut, haszontalan, rakoncátlan, vásott
- naughty, risqué (mildly indecent)
- Synonyms: pajzán, sikamlós, huncut, kétértelmű, pikáns, dévaj
- Pajkos történetekkel szórakoztatott minket. ― He entertained us with naughty stories.
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | pajkos | pajkosak |
| accusative | pajkosat | pajkosakat |
| dative | pajkosnak | pajkosaknak |
| instrumental | pajkossal | pajkosakkal |
| causal-final | pajkosért | pajkosakért |
| translative | pajkossá | pajkosakká |
| terminative | pajkosig | pajkosakig |
| essive-formal | pajkosként | pajkosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pajkosban | pajkosakban |
| superessive | pajkoson | pajkosakon |
| adessive | pajkosnál | pajkosaknál |
| illative | pajkosba | pajkosakba |
| sublative | pajkosra | pajkosakra |
| allative | pajkoshoz | pajkosakhoz |
| elative | pajkosból | pajkosakból |
| delative | pajkosról | pajkosakról |
| ablative | pajkostól | pajkosaktól |
| non-attributive possessive - singular | pajkosé | pajkosaké |
| non-attributive possessive - plural | pajkoséi | pajkosakéi |
Derived terms
- pajkosan
- pajkosság
References
- pajkos in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- pajkos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN