kötődik

kötődik

Hungarian

Etymology

köt +‎ -ődik (verb-forming suffix)[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøtøːdik]
• Hyphenation: kö‧tő‧dik
• Rhymes: -øːdik

Verb

kötődik

1. (intransitive, of relationship between people, between: között (közt)) to be formed (to come into existence)

   Synonyms: létrejön, szövődik, kialakul

   Az egyetemi éveik alatt tartós barátság kötődött közöttük. ― They formed an enduring friendship during their college years.

2. (intransitive, to: -hoz/-hez/-höz) to be attached/connected to someone or something

   Synonym: ragaszkodik

   A kisfiam nagyon kötődik a nagyszüleihez. ― My little boy is very attached to his grandparents.

3. (intransitive, folksy, case ending for the direct object: -val/-vel) to tease, banter, chaff (to poke fun at in a good-natured way, lightly, jokingly)

   Synonyms: incselkedik, ingerkedik, huncutkodik, huzakodik, dévajkodik, évődik

   A gyerekek gyakran kötődtek a kutyával. ― The children often teased the dog.

4. (intransitive, chemistry, to something: -hoz/-hez/-höz) to bind to something

   Az adenin a DNS-ben a timinhez kötődik két hidrogénkötéssel. ― In DNA, adenine binds to thymine via two hydrogen bonds.

5. (intransitive, rare, of a knot, in something: -n/-on/-en/-ön) to form (to happen without outside interference)

   Synonyms: keletkezik, létrejön

   Csomó kötődött a fonálon. ― A knot formed in the thread.

6. (intransitive, of a fluid or malleable material) to set, solidify, firm

   Synonyms: megszilárdul, tapad

   Ez a típusú cement gyorsan kötődik. ― This type of cement sets quickly.

Conjugation

conjugation of kötődik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kötődöm or kötődök	kötődsz	kötődik	kötődünk	kötődtök	kötődnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kötődtem	kötődtél	kötődött	kötődtünk	kötődtetek	kötődtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kötődnék	kötődnél	kötődne	kötődnénk	kötődnétek	kötődnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kötődjek  or kötődjem	kötődj or kötődjél	kötődjön or kötődjék	kötődjünk	kötődjetek	kötődjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	kötődni		kötődnöm	kötődnöd	kötődnie	kötődnünk	kötődnötök	kötődniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			kötődés	kötődő	kötődött	―	kötődve	kötődhet

Derived terms

• kötődés

 

(With verbal prefixes):

• elkötődik
• kikötődik
• megkötődik

References

1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

• (to bind, be attached, set, firm): kötődik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (to tease, banter): kötődik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN