kétell

kétell

See also: ketell

Hungarian

Etymology

két (“two”) +‎ -ell (verb-forming suffix)[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkeːtɛlː]
• Hyphenation: ké‧tell
• Rhymes: -ɛlː

Verb

kétell

1. (transitive) to doubt, question

Conjugation

Its multiple inflected forms may also be viewed as the conjugation of two verbs (a verb and its alternative form), one with a short l and one with a long ll, in which case the former could be treated as a defective verb, not having a present-tense third-person singular indefinite form, only a definite kétli, compare (meg)sínyli. See also telik and its variant tellik, where the latter is mostly used in long (vowel-epenthetic) forms, namely in the past tense.

conjugation of kétell

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kétlek kétellek	kétlesz kétellesz kétellsz	kétell	kétlünk kétellünk	kételltek	kétlenek kétellnek
		Def.	kétlem kétellem	kétled kételled	kétli kételli	kételljük	kétlitek kétellitek	kétlik kétellik
		2nd-p. o.	kétellek	―
	Past	Indef.	kételltem kétlettem kétellettem	kételltél kétlettél kétellettél	kétellt kétlett kétellett	kételltünk kétlettünk kétellettünk	kételltetek kétlettetek kétellettetek	kételltek kétlettek kétellettek
		Def.	kétlettem kétellettem	kétletted kételletted	kétlette kétellette	kétlettük kétellettük	kétlettétek kétellettétek	kétlették kétellették
		2nd-p. o.	kételltelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kétlenék kétellnék kétellenék	kétlenél kétellnél kétellenél	kétlene kétellne kétellene	kétlenénk kétellnénk kétellenénk	kétlenétek kétellnétek kétellenétek	kétlenének kétellnének kétellenének
		Def.	kétleném kétellném kételleném	kétlenéd kétellnéd kétellenéd	kétlené kétellné kétellené	kétlenénk kétellnénk kétellenénk	kétlenétek kétellnétek kétellenétek	kétlenék kétellnék kétellenék
		2nd-p. o.	kétellnélek kétellenélek	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kételljek	kétellj or kételljél	kételljen	kételljünk	kételljetek	kételljenek
		Def.	kételljem	kételld or kételljed	kétellje	kételljük	kételljétek	kételljék
		2nd-p. o.	kételljelek	―
Infinitive	kétleni or kétellni or kételleni		kétlenem kétellenem	kétlened kétellened	kétlenie kétellenie	kétlenünk kétellenünk	kétlenetek kétellenetek	kétleniük kételleniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			(kétlés) kételkedés (or kétely)	kétlő	kétellt	kétlendő	kétellve or kétellvén	kétellhet

Derived terms

• kételkedik → kételkedés, kétely
• kétlés (rare)

 

References

1. kétell in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• kétell in Pusztai, Ferenc (ed.). Magyar értelmező kéziszótár (’A Concise Explanatory Dictionary of Hungarian’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003. 2nd, expanded and revised edition. →ISBN (The online version is available with registration for one 2-hour free trial per month.)
• kétel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• kétel in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (’A Dictionary of the Hungarian Language’). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.