kisméretű
Hungarian
Etymology
kis (“small”) + méret (“size, scale”) + -ű (adjective suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiʃmeːrɛtyː]
- Hyphenation: kis‧mé‧re‧tű
Adjective
kisméretű
- Superseded spelling of kis méretű.[1]
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kisméretű | kisméretűek |
| accusative | kisméretűt | kisméretűeket |
| dative | kisméretűnek | kisméretűeknek |
| instrumental | kisméretűvel | kisméretűekkel |
| causal-final | kisméretűért | kisméretűekért |
| translative | kisméretűvé | kisméretűekké |
| terminative | kisméretűig | kisméretűekig |
| essive-formal | kisméretűként | kisméretűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kisméretűben | kisméretűekben |
| superessive | kisméretűn | kisméretűeken |
| adessive | kisméretűnél | kisméretűeknél |
| illative | kisméretűbe | kisméretűekbe |
| sublative | kisméretűre | kisméretűekre |
| allative | kisméretűhöz | kisméretűekhez |
| elative | kisméretűből | kisméretűekből |
| delative | kisméretűről | kisméretűekről |
| ablative | kisméretűtől | kisméretűektől |
References
- A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. ISBN 978 963 05 8630 6