hírhedt
Hungarian
Etymology
From the archaic verb hírhedik (“to become well-known”) + -t (“past participle suffix”), from hír (“news, information”) + -hedik (“verb-forming suffix”). Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhiːrɦɛtː]
- Hyphenation: hír‧hedt
Adjective
hírhedt (comparative hírhedtebb, superlative leghírhedtebb)
- infamous (having a bad reputation)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hírhedt | hírhedtek |
| accusative | hírhedtet | hírhedteket |
| dative | hírhedtnek | hírhedteknek |
| instrumental | hírhedttel | hírhedtekkel |
| causal-final | hírhedtért | hírhedtekért |
| translative | hírhedtté | hírhedtekké |
| terminative | hírhedtig | hírhedtekig |
| essive-formal | hírhedtként | hírhedtekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hírhedtben | hírhedtekben |
| superessive | hírhedten | hírhedteken |
| adessive | hírhedtnél | hírhedteknél |
| illative | hírhedtbe | hírhedtekbe |
| sublative | hírhedtre | hírhedtekre |
| allative | hírhedthez | hírhedtekhez |
| elative | hírhedtből | hírhedtekből |
| delative | hírhedtről | hírhedtekről |
| ablative | hírhedttől | hírhedtektől |
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- hírhedt in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- hírhedt in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN