erkölcstelenség
Hungarian
Etymology
erkölcstelen + -ség
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛrkølt͡ʃtɛlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: er‧kölcs‧te‧len‧ség
Noun
erkölcstelenség (plural erkölcstelenségek)
- immorality
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erkölcstelenség | erkölcstelenségek |
| accusative | erkölcstelenséget | erkölcstelenségeket |
| dative | erkölcstelenségnek | erkölcstelenségeknek |
| instrumental | erkölcstelenséggel | erkölcstelenségekkel |
| causal-final | erkölcstelenségért | erkölcstelenségekért |
| translative | erkölcstelenséggé | erkölcstelenségekké |
| terminative | erkölcstelenségig | erkölcstelenségekig |
| essive-formal | erkölcstelenségként | erkölcstelenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | erkölcstelenségben | erkölcstelenségekben |
| superessive | erkölcstelenségen | erkölcstelenségeken |
| adessive | erkölcstelenségnél | erkölcstelenségeknél |
| illative | erkölcstelenségbe | erkölcstelenségekbe |
| sublative | erkölcstelenségre | erkölcstelenségekre |
| allative | erkölcstelenséghez | erkölcstelenségekhez |
| elative | erkölcstelenségből | erkölcstelenségekből |
| delative | erkölcstelenségről | erkölcstelenségekről |
| ablative | erkölcstelenségtől | erkölcstelenségektől |
| Possessive forms of erkölcstelenség | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | erkölcstelenségem | erkölcstelenségeim |
| 2nd person sing. | erkölcstelenséged | erkölcstelenségeid |
| 3rd person sing. | erkölcstelensége | erkölcstelenségei |
| 1st person plural | erkölcstelenségünk | erkölcstelenségeink |
| 2nd person plural | erkölcstelenségetek | erkölcstelenségeitek |
| 3rd person plural | erkölcstelenségük | erkölcstelenségeik |