előugró
Hungarian
Etymology
előugrik + -ó
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛløːuɡroː]
- Hyphenation: elő‧ug‧ró
Verb
előugró
- present participle of előugrik
Declension
| Inflection of előugró | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | előugró | előugrók előugróak |
| accusative | előugrót | előugrókat előugróakat |
| dative | előugrónak | előugróknak előugróaknak |
| instrumental | előugróval | előugrókkal előugróakkal |
| causal-final | előugróért | előugrókért előugróakért |
| translative | előugróvá | előugrókká előugróakká |
| terminative | előugróig | előugrókig előugróakig |
| essive-formal | előugróként | előugrókként előugróakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | előugróban | előugrókban előugróakban |
| superessive | előugrón | előugrókon előugróakon |
| adessive | előugrónál | előugróknál előugróaknál |
| illative | előugróba | előugrókba előugróakba |
| sublative | előugróra | előugrókra előugróakra |
| allative | előugróhoz | előugrókhoz előugróakhoz |
| elative | előugróból | előugrókból előugróakból |
| delative | előugróról | előugrókról előugróakról |
| ablative | előugrótól | előugróktól előugróaktól |
| non-attributive possessive - singular | előugróé | előugróké előugróaké |
| non-attributive possessive - plural | előugróéi | előugrókéi előugróakéi |