elszúr
Hungarian
Etymology
el- + szúr (“to prick, to sting”)
Pronunciation
- IPA(key): [ ˈɛlsuːr]
- Hyphenation: el‧szúr
- Rhymes: -uːr
Verb
elszúr
- (transitive, colloquial) to mess up, to make a mess of, to screw up, to botch, to bungle
- Synonyms: elront, eltol, elfuserál, elpuskáz
Conjugation
conjugation of elszúr
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd p. sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indica- tive mood | Pre- sent | Indef. | elszúrok | elszúrsz | elszúr | elszúrunk | elszúrtok | elszúrnak |
| Def. | elszúrom | elszúrod | elszúrja | elszúrjuk | elszúrjátok | elszúrják | ||
| 2nd-p. o. | elszúrlak | ― | ||||||
| Past | Indef. | elszúrtam | elszúrtál | elszúrt | elszúrtunk | elszúrtatok | elszúrtak | |
| Def. | elszúrtam | elszúrtad | elszúrta | elszúrtuk | elszúrtátok | elszúrták | ||
| 2nd-p. o. | elszúrtalak | ― | ||||||
| Condi- tional mood | Pre- sent | Indef. | elszúrnék | elszúrnál | elszúrna | elszúrnánk | elszúrnátok | elszúrnának |
| Def. | elszúrnám | elszúrnád | elszúrná | elszúrnánk | elszúrnátok | elszúrnák | ||
| 2nd-p. o. | elszúrnálak | ― | ||||||
| Sub- junc- tive mood | Pre- sent | Indef. | elszúrjak | elszúrj or elszúrjál | elszúrjon | elszúrjunk | elszúrjatok | elszúrjanak |
| Def. | elszúrjam | elszúrd or elszúrjad | elszúrja | elszúrjuk | elszúrjátok | elszúrják | ||
| 2nd-p. o. | elszúrjalak | ― | ||||||
| Infinitive | elszúrni | elszúrnom | elszúrnod | elszúrnia | elszúrnunk | elszúrnotok | elszúrniuk | |
| Other nonfinite verb forms | Verbal noun | Present participle | Past participle | Future part. | Adverbial part. | Potential | ||
| elszúrás | elszúró | elszúrt | elszúrandó | elszúrva | elszúrhat | |||