elhasznált
Hungarian
Etymology
elhasznál (“to use up”) + -t
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlɦɒsnaːlt]
- Hyphenation: el‧hasz‧nált
Adjective
elhasznált (comparative elhasználtabb, superlative legelhasználtabb)
- used up, worn out, depleted, exhausted
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elhasznált | elhasználtak |
| accusative | elhasználtat | elhasználtakat |
| dative | elhasználtnak | elhasználtaknak |
| instrumental | elhasználttal | elhasználtakkal |
| causal-final | elhasználtért | elhasználtakért |
| translative | elhasználttá | elhasználtakká |
| terminative | elhasználtig | elhasználtakig |
| essive-formal | elhasználtként | elhasználtakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elhasználtban | elhasználtakban |
| superessive | elhasználton | elhasználtakon |
| adessive | elhasználtnál | elhasználtaknál |
| illative | elhasználtba | elhasználtakba |
| sublative | elhasználtra | elhasználtakra |
| allative | elhasználthoz | elhasználtakhoz |
| elative | elhasználtból | elhasználtakból |
| delative | elhasználtról | elhasználtakról |
| ablative | elhasználttól | elhasználtaktól |
Verb
elhasznált
- third-person singular indicative past indefinite of elhasznál
- past participle of elhasznál