egalizál
Hungarian
Etymology
From German egalisieren (“to equalize”), from French égaliser, from égal (“equal”), from Latin aequālis.[1] With -izál suffix.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɡɒlizaːl]
- Hyphenation: ega‧li‧zál
Verb
egalizál
- (transitive) to equalize, to make equal
- (transitive, typography) to kern (to adjust the horizontal space between selected pairs of letters)
Conjugation
conjugation of egalizál
Infinitive | egalizálni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | egalizált | |||||||
Present participle | egalizáló | |||||||
Future participle | egalizálandó | |||||||
Adverbial participle | egalizálva | |||||||
Potential | egalizálhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | egalizálok | egalizálsz | egalizál | egalizálunk | egalizáltok | egalizálnak |
Definite | egalizálom én téged/titeket egalizállak | egalizálod | egalizálja | egalizáljuk | egalizáljátok | egalizálják | ||
Past | Indefinite | egalizáltam | egalizáltál | egalizált | egalizáltunk | egalizáltatok | egalizáltak | |
Definite | egalizáltam én téged/titeket egalizáltalak | egalizáltad | egalizálta | egalizáltuk | egalizáltátok | egalizálták | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | egalizálnék | egalizálnál | egalizálna | egalizálnánk | egalizálnátok | egalizálnának |
Definite | egalizálnám én téged/titeket egalizálnálak | egalizálnád | egalizálná | egalizálnánk | egalizálnátok | egalizálnák | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | egalizáljak | egalizálj or egalizáljál | egalizáljon | egalizáljunk | egalizáljatok | egalizáljanak |
Definite | egalizáljam én téged/titeket egalizáljalak | egalizáld or egalizáljad | egalizálja | egalizáljuk | egalizáljátok | egalizálják | ||
Conjugated infinitive | egalizálnom | egalizálnod | egalizálnia | egalizálnunk | egalizálnotok | egalizálniuk |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN