egalizál

egalizál

Hungarian

Etymology

From German egalisieren (“to equalize”), from French égaliser, from égal (“equal”), from Latin aequālis.[1] With -izál suffix.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛɡɒlizaːl]
• Hyphenation: ega‧li‧zál

Verb

egalizál

1. (transitive) to equalize, to make equal
2. (transitive, typography) to kern (to adjust the horizontal space between selected pairs of letters)

Conjugation

conjugation of egalizál

Infinitive			egalizálni
Past participle			egalizált
Present participle			egalizáló
Future participle			egalizálandó
Adverbial participle			egalizálva
Potential			egalizálhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	egalizálok	egalizálsz	egalizál	egalizálunk	egalizáltok	egalizálnak
		Definite	egalizálom én téged/titeket egalizállak	egalizálod	egalizálja	egalizáljuk	egalizáljátok	egalizálják
	Past	Indefinite	egalizáltam	egalizáltál	egalizált	egalizáltunk	egalizáltatok	egalizáltak
		Definite	egalizáltam én téged/titeket egalizáltalak	egalizáltad	egalizálta	egalizáltuk	egalizáltátok	egalizálták
Conditional mood	Present	Indefinite	egalizálnék	egalizálnál	egalizálna	egalizálnánk	egalizálnátok	egalizálnának
		Definite	egalizálnám én téged/titeket egalizálnálak	egalizálnád	egalizálná	egalizálnánk	egalizálnátok	egalizálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	egalizáljak	egalizálj or egalizáljál	egalizáljon	egalizáljunk	egalizáljatok	egalizáljanak
		Definite	egalizáljam én téged/titeket egalizáljalak	egalizáld or egalizáljad	egalizálja	egalizáljuk	egalizáljátok	egalizálják
Conjugated infinitive			egalizálnom	egalizálnod	egalizálnia	egalizálnunk	egalizálnotok	egalizálniuk

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN