cinizmus
Hungarian
Etymology
From Latin cynismus, from Ancient Greek κυνισμός (kunismós).[1] With -izmus ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡sinizmuʃ]
- Hyphenation: ci‧niz‧mus
Noun
cinizmus (plural cinizmusok)
- cynicism
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | cinizmus | cinizmusok |
| accusative | cinizmust | cinizmusokat |
| dative | cinizmusnak | cinizmusoknak |
| instrumental | cinizmussal | cinizmusokkal |
| causal-final | cinizmusért | cinizmusokért |
| translative | cinizmussá | cinizmusokká |
| terminative | cinizmusig | cinizmusokig |
| essive-formal | cinizmusként | cinizmusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | cinizmusban | cinizmusokban |
| superessive | cinizmuson | cinizmusokon |
| adessive | cinizmusnál | cinizmusoknál |
| illative | cinizmusba | cinizmusokba |
| sublative | cinizmusra | cinizmusokra |
| allative | cinizmushoz | cinizmusokhoz |
| elative | cinizmusból | cinizmusokból |
| delative | cinizmusról | cinizmusokról |
| ablative | cinizmustól | cinizmusoktól |
| Possessive forms of cinizmus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | cinizmusom | cinizmusaim |
| 2nd person sing. | cinizmusod | cinizmusaid |
| 3rd person sing. | cinizmusa | cinizmusai |
| 1st person plural | cinizmusunk | cinizmusaink |
| 2nd person plural | cinizmusotok | cinizmusaitok |
| 3rd person plural | cinizmusuk | cinizmusaik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN