bürokrata
Hungarian
Etymology
From German Bürokrat (“bureaucrat”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbyrokrɒtɒ]
Audio (file) - Hyphenation: bü‧rok‧ra‧ta
Noun
bürokrata (plural bürokraták)
- bureaucrat
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | bürokrata | bürokraták |
| accusative | bürokratát | bürokratákat |
| dative | bürokratának | bürokratáknak |
| instrumental | bürokratával | bürokratákkal |
| causal-final | bürokratáért | bürokratákért |
| translative | bürokratává | bürokratákká |
| terminative | bürokratáig | bürokratákig |
| essive-formal | bürokrataként | bürokratákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bürokratában | bürokratákban |
| superessive | bürokratán | bürokratákon |
| adessive | bürokratánál | bürokratáknál |
| illative | bürokratába | bürokratákba |
| sublative | bürokratára | bürokratákra |
| allative | bürokratához | bürokratákhoz |
| elative | bürokratából | bürokratákból |
| delative | bürokratáról | bürokratákról |
| ablative | bürokratától | bürokratáktól |
| Possessive forms of bürokrata | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | bürokratám | bürokratáim |
| 2nd person sing. | bürokratád | bürokratáid |
| 3rd person sing. | bürokratája | bürokratái |
| 1st person plural | bürokratánk | bürokratáink |
| 2nd person plural | bürokratátok | bürokratáitok |
| 3rd person plural | bürokratájuk | bürokratáik |
Related terms
- bürokrácia
- bürokratikus
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN