bölcsész
Hungarian
Etymology
bölcs + -ész. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbølt͡ʃeːs]
- Hyphenation: böl‧csész
Noun
bölcsész (plural bölcsészek)
- a university student in the faculty of humanities or liberal arts
- philosopher
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | bölcsész | bölcsészek |
accusative | bölcsészt | bölcsészeket |
dative | bölcsésznek | bölcsészeknek |
instrumental | bölcsésszel | bölcsészekkel |
causal-final | bölcsészért | bölcsészekért |
translative | bölcsésszé | bölcsészekké |
terminative | bölcsészig | bölcsészekig |
essive-formal | bölcsészként | bölcsészekként |
essive-modal | — | — |
inessive | bölcsészben | bölcsészekben |
superessive | bölcsészen | bölcsészeken |
adessive | bölcsésznél | bölcsészeknél |
illative | bölcsészbe | bölcsészekbe |
sublative | bölcsészre | bölcsészekre |
allative | bölcsészhez | bölcsészekhez |
elative | bölcsészből | bölcsészekből |
delative | bölcsészről | bölcsészekről |
ablative | bölcsésztől | bölcsészektől |
Possessive forms of bölcsész | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | bölcsészem | bölcsészeim |
2nd person sing. | bölcsészed | bölcsészeid |
3rd person sing. | bölcsésze | bölcsészei |
1st person plural | bölcsészünk | bölcsészeink |
2nd person plural | bölcsészetek | bölcsészeitek |
3rd person plural | bölcsészük | bölcsészeik |