botanikus

See also: botāniķus

Hungarian

From German Botaniker (“botanist”), from Botanik (“botany”). With Latinate -ikus ending.

botanikus (not comparable)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	botanikus	botanikusak
accusative	botanikusat	botanikusakat
dative	botanikusnak	botanikusaknak
instrumental	botanikussal	botanikusakkal
causal-final	botanikusért	botanikusakért
translative	botanikussá	botanikusakká
terminative	botanikusig	botanikusakig
essive-formal	botanikusként	botanikusakként
essive-modal	—	—
inessive	botanikusban	botanikusakban
superessive	botanikuson	botanikusakon
adessive	botanikusnál	botanikusaknál
illative	botanikusba	botanikusakba
sublative	botanikusra	botanikusakra
allative	botanikushoz	botanikusakhoz
elative	botanikusból	botanikusakból
delative	botanikusról	botanikusakról
ablative	botanikustól	botanikusaktól

(Expressions):

botanikus (plural botanikusok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	botanikus	botanikusok
accusative	botanikust	botanikusokat
dative	botanikusnak	botanikusoknak
instrumental	botanikussal	botanikusokkal
causal-final	botanikusért	botanikusokért
translative	botanikussá	botanikusokká
terminative	botanikusig	botanikusokig
essive-formal	botanikusként	botanikusokként
essive-modal	—	—
inessive	botanikusban	botanikusokban
superessive	botanikuson	botanikusokon
adessive	botanikusnál	botanikusoknál
illative	botanikusba	botanikusokba
sublative	botanikusra	botanikusokra
allative	botanikushoz	botanikusokhoz
elative	botanikusból	botanikusokból
delative	botanikusról	botanikusokról
ablative	botanikustól	botanikusoktól

Possessive forms of botanikus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	botanikusom	botanikusaim
2nd person sing.	botanikusod	botanikusaid
3rd person sing.	botanikusa	botanikusai
1st person plural	botanikusunk	botanikusaink
2nd person plural	botanikusotok	botanikusaitok
3rd person plural	botanikusuk	botanikusaik