bojkottál

bojkottál

Hungarian

Etymology

bojkott +‎ -ál [1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbojkotːaːl]
• Hyphenation: boj‧kot‧tál

Verb

bojkottál

1. (transitive) to boycott

Conjugation

conjugation of bojkottál

Infinitive			bojkottálni
Past participle			bojkottált
Present participle			bojkottáló
Future participle			bojkottálandó
Adverbial participle			bojkottálva
Potential			bojkottálhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	bojkottálok	bojkottálsz	bojkottál	bojkottálunk	bojkottáltok	bojkottálnak
		Definite	bojkottálom én téged/titeket bojkottállak	bojkottálod	bojkottálja	bojkottáljuk	bojkottáljátok	bojkottálják
	Past	Indefinite	bojkottáltam	bojkottáltál	bojkottált	bojkottáltunk	bojkottáltatok	bojkottáltak
		Definite	bojkottáltam én téged/titeket bojkottáltalak	bojkottáltad	bojkottálta	bojkottáltuk	bojkottáltátok	bojkottálták
Conditional mood	Present	Indefinite	bojkottálnék	bojkottálnál	bojkottálna	bojkottálnánk	bojkottálnátok	bojkottálnának
		Definite	bojkottálnám én téged/titeket bojkottálnálak	bojkottálnád	bojkottálná	bojkottálnánk	bojkottálnátok	bojkottálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	bojkottáljak	bojkottálj or bojkottáljál	bojkottáljon	bojkottáljunk	bojkottáljatok	bojkottáljanak
		Definite	bojkottáljam én téged/titeket bojkottáljalak	bojkottáld or bojkottáljad	bojkottálja	bojkottáljuk	bojkottáljátok	bojkottálják
Conjugated infinitive			bojkottálnom	bojkottálnod	bojkottálnia	bojkottálnunk	bojkottálnotok	bojkottálniuk

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN