bizonyítvány
Hungarian
Etymology
bizonyít (“to prove, certify”) + -vány (“noun-forming suffix”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbizoɲiːtvaːɲ]
Audio (file) - Hyphenation: bi‧zo‧nyít‧vány
Noun
bizonyítvány (plural bizonyítványok)
- certificate
- Synonyms: tanúsítvány, igazolás, oklevél
- (education) report card (school report, a document stating which grades a student earned, at the end of a term of regular period)
- Synonyms: iskolai bizonyítvány, iskolai értesítő, tanulmányi értesítő
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | bizonyítvány | bizonyítványok |
| accusative | bizonyítványt | bizonyítványokat |
| dative | bizonyítványnak | bizonyítványoknak |
| instrumental | bizonyítvánnyal | bizonyítványokkal |
| causal-final | bizonyítványért | bizonyítványokért |
| translative | bizonyítvánnyá | bizonyítványokká |
| terminative | bizonyítványig | bizonyítványokig |
| essive-formal | bizonyítványként | bizonyítványokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bizonyítványban | bizonyítványokban |
| superessive | bizonyítványon | bizonyítványokon |
| adessive | bizonyítványnál | bizonyítványoknál |
| illative | bizonyítványba | bizonyítványokba |
| sublative | bizonyítványra | bizonyítványokra |
| allative | bizonyítványhoz | bizonyítványokhoz |
| elative | bizonyítványból | bizonyítványokból |
| delative | bizonyítványról | bizonyítványokról |
| ablative | bizonyítványtól | bizonyítványoktól |
| Possessive forms of bizonyítvány | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | bizonyítványom | bizonyítványaim |
| 2nd person sing. | bizonyítványod | bizonyítványaid |
| 3rd person sing. | bizonyítványa | bizonyítványai |
| 1st person plural | bizonyítványunk | bizonyítványaink |
| 2nd person plural | bizonyítványotok | bizonyítványaitok |
| 3rd person plural | bizonyítványuk | bizonyítványaik |
Derived terms
- végbizonyítvány