beleszeret

beleszeret

Hungarian

Etymology

bele- +‎ szeret

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛlɛsɛrɛt]
• Hyphenation: be‧le‧sze‧ret
• Rhymes: -ɛt

Verb

beleszeret

1. (intransitive) to fall in love (with someone -ba/-be), to become infatuated with someone

   Rómeó beleszeretett Júliába. ― Romeo fell in love with Juliet.

Conjugation

conjugation of beleszeret

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	beleszeretek	beleszeretsz	beleszeret	beleszeretünk	beleszerettek	beleszeretnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	beleszerettem	beleszerettél	beleszeretett	beleszerettünk	beleszerettetek	beleszerettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	beleszeretnék	beleszeretnél	beleszeretne	beleszeretnénk	beleszeretnétek	beleszeretnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	beleszeressek	beleszeress or beleszeressél	beleszeressen	beleszeressünk	beleszeressetek	beleszeressenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	beleszeretni		beleszeretnem	beleszeretned	beleszeretnie	beleszeretnünk	beleszeretnetek	beleszeretniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			beleszeretés	beleszerető	beleszeretett	―	beleszeretve	beleszerethet

Further reading

• beleszeret in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• beleszeret in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)