behatol

behatol

Hungarian

Etymology

be- +‎ hatol

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛɦɒtol]
• Hyphenation: be‧ha‧tol
• Rhymes: -ol

Verb

behatol

1. (intransitive) to penetrate, to enter (into something -ba/-be)
2. (intransitive) to invade, to intrude

   Alattomban még az ország gazdag részeibe is behatol, és azt cselekszi, a mit nem cselekedtek sem az ő atyái, sem az ő atyáinak atyái: zsákmányt, prédát és gazdagságot tékozol előlők, és az erősségek ellen is cselt kohol, de csak egy ideig. — Dániel 11:24

Conjugation

conjugation of behatol

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	behatolok	behatolsz	behatol	behatolunk	behatoltok	behatolnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	behatoltam	behatoltál	behatolt	behatoltunk	behatoltatok	behatoltak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	behatolnék	behatolnál	behatolna	behatolnánk	behatolnátok	behatolnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	behatoljak	behatolj or behatoljál	behatoljon	behatoljunk	behatoljatok	behatoljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	behatolni		behatolnom	behatolnod	behatolnia	behatolnunk	behatolnotok	behatolniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			behatolás	behatoló	behatolt	―	behatolva	behatolhat

Derived terms

• behatolás

 

Further reading

• behatol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• behatol in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)