πτεροῖν
Ancient Greek
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /pte.rôi̯n/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /ptɛˈryn/
- (4th CE Koine) IPA(key): /pteˈryn/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /pteˈryn/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /pteˈrin/
Noun
πτεροῖν • (pteroîn)
- genitive/dative dual of πτερόν (pterón)
Inflection
Second declension of τὸ πτερόν; τοῦ πτεροῦ (Attic)
Case / # | Singular | Dual | Plural | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nominative | τὸ πτερόν tò pterón | τὼ πτερώ tṑ pterṓ | τᾰ̀ πτερᾰ́ tà pterá | ||||||||||
Genitive | τοῦ πτεροῦ toû pteroû | τοῖν πτεροῖν toîn pteroîn | τῶν πτερῶν tôn pterôn | ||||||||||
Dative | τῷ πτερῷ tôi pterôi | τοῖν πτεροῖν toîn pteroîn | τοῖς πτεροῖς toîs pteroîs | ||||||||||
Accusative | τὸ πτερόν tò pterón | τὼ πτερώ tṑ pterṓ | τᾰ̀ πτερᾰ́ tà pterá | ||||||||||
Vocative | πτερόν pterón | πτερώ pterṓ | πτερᾰ́ pterá | ||||||||||
Notes: |
|