πεντεκαιδέκατος
Ancient Greek
← 14 | ιεʹ 15 | 20 → |
---|---|---|
Cardinal: πεντεκαίδεκα (pentekaídeka) Ordinal: πεντεκαιδέκατος (pentekaidékatos) Adverbial: πεντεκαιδεκάκις (pentekaidekákis) |
Alternative forms
- πεμπεκαιδέκοτος (pempekaidékotos) – Aeolic
Etymology
From πέντε (pénte, “five”) + καί (kaí, “and”) + δέκᾰτος (dékatos, “tenth”).
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /pen.te.kai̯.dé.ka.tos/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /pen.te.kɛˈde.ka.tos/
- (4th CE Koine) IPA(key): /pen.te.cɛˈðe.ka.tos/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /pen.te.ceˈðe.ka.tos/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /pen.de.ceˈðe.ka.tos/
Adjective
πεντεκαιδέκᾰτος • (pentekaidékatos) m (feminine πεντεκαιδεκᾰ́τη, neuter πεντεκαιδέκᾰτον); first/second declension
- fifteenth
- 384 BCE – 322 BCE, Aristotle, Problems 941b.14
- 100 BCE – 1 BCE, Diodorus Siculus, Library 12.81
- Ev.Luc. 3.1
- Supp., Epigr. 4.664.17
Declension
First and second declension of πεντεκαιδέκᾰτος; πεντεκαιδεκᾰ́τη; πεντεκαιδέκᾰτον (Attic)
Number | Singular | Dual | Plural | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Case/Gender | Masculine | Feminine | Neuter | Masculine | Feminine | Neuter | Masculine | Feminine | Neuter | |||||
Nominative | πεντεκαιδέκᾰτος pentekaidékatos | πεντεκαιδεκᾰ́τη pentekaidekátē | πεντεκαιδέκᾰτον pentekaidékaton | πεντεκαιδεκᾰ́τω pentekaidekátō | πεντεκαιδεκᾰ́τᾱ pentekaidekátā | πεντεκαιδεκᾰ́τω pentekaidekátō | πεντεκαιδέκᾰτοι pentekaidékatoi | πεντεκαιδέκᾰται pentekaidékatai | πεντεκαιδέκᾰτᾰ pentekaidékata | |||||
Genitive | πεντεκαιδεκᾰ́του pentekaidekátou | πεντεκαιδεκᾰ́της pentekaidekátēs | πεντεκαιδεκᾰ́του pentekaidekátou | πεντεκαιδεκᾰ́τοιν pentekaidekátoin | πεντεκαιδεκᾰ́ταιν pentekaidekátain | πεντεκαιδεκᾰ́τοιν pentekaidekátoin | πεντεκαιδεκᾰ́των pentekaidekátōn | πεντεκαιδεκᾰ́των pentekaidekátōn | πεντεκαιδεκᾰ́των pentekaidekátōn | |||||
Dative | πεντεκαιδεκᾰ́τῳ pentekaidekátōi | πεντεκαιδεκᾰ́τῃ pentekaidekátēi | πεντεκαιδεκᾰ́τῳ pentekaidekátōi | πεντεκαιδεκᾰ́τοιν pentekaidekátoin | πεντεκαιδεκᾰ́ταιν pentekaidekátain | πεντεκαιδεκᾰ́τοιν pentekaidekátoin | πεντεκαιδεκᾰ́τοις pentekaidekátois | πεντεκαιδεκᾰ́ταις pentekaidekátais | πεντεκαιδεκᾰ́τοις pentekaidekátois | |||||
Accusative | πεντεκαιδέκᾰτον pentekaidékaton | πεντεκαιδεκᾰ́την pentekaidekátēn | πεντεκαιδέκᾰτον pentekaidékaton | πεντεκαιδεκᾰ́τω pentekaidekátō | πεντεκαιδεκᾰ́τᾱ pentekaidekátā | πεντεκαιδεκᾰ́τω pentekaidekátō | πεντεκαιδεκᾰ́τους pentekaidekátous | πεντεκαιδεκᾰ́τᾱς pentekaidekátās | πεντεκαιδέκᾰτᾰ pentekaidékata | |||||
Vocative | πεντεκαιδέκᾰτε pentekaidékate | πεντεκαιδεκᾰ́τη pentekaidekátē | πεντεκαιδέκᾰτον pentekaidékaton | πεντεκαιδεκᾰ́τω pentekaidekátō | πεντεκαιδεκᾰ́τᾱ pentekaidekátā | πεντεκαιδεκᾰ́τω pentekaidekátō | πεντεκαιδέκᾰτοι pentekaidékatoi | πεντεκαιδέκᾰται pentekaidékatai | πεντεκαιδέκᾰτᾰ pentekaidékata | |||||
Derived forms | Adverb | Comparative | Superlative | |||||||||||
πεντεκαιδεκᾰ́τως pentekaidekátōs | πεντεκαιδεκᾰτώτερος pentekaidekatṓteros | πεντεκαιδεκᾰτώτᾰτος pentekaidekatṓtatos | ||||||||||||
Notes: |
|
Derived terms
- πεντεκαιδεκᾰ́τη (pentekaidekátē)
References
- “πεντεκαιδέκᾰτος”, in Liddell & Scott (1940) A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
- “πεντεκαιδέκατος”, in Liddell & Scott (1889) An Intermediate Greek–English Lexicon, New York: Harper & Brothers
- πεντεκαιδέκατος in Bailly, Anatole (1935) Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
- G4003 in Strong, James (1979) Strong’s Exhaustive Concordance to the Bible
- Woodhouse, S. C. (1910) English–Greek Dictionary: A Vocabulary of the Attic Language, London: Routledge & Kegan Paul Limited.
- fifteenth idem, page 318.