καβαλάρης
Greek
Etymology
Borrowed from Late Latin caballārius.
Noun
καβαλάρης • (kavaláris) m
- rider
- (music instruments) saddle (bridge nut)
Declension
declension of καβαλάρης
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | καβαλάρης • | καβαλάρηδες • |
genitive | καβαλάρη • | καβαλάρηδων • |
accusative | καβαλάρη • | καβαλάρηδες • |
vocative | καβαλάρη • | καβαλάρηδες • |
Related terms
- καβαλάω (kavaláo)