üzen

üzen

See also: uzen

Hungarian

Alternative forms

• izen (folksy)

Etymology

Uncertain.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈyzɛn]
• Hyphenation: üzen
• Rhymes: -ɛn

Verb

üzen

1. (transitive) to send word, send a message, message (someone -nak/-nek)

Conjugation

conjugation of üzen

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	üzenek	üzensz	üzen	üzenünk	üzentek	üzennek
		Def.	üzenem	üzened	üzeni	üzenjük	üzenitek	üzenik
		2nd-p. o.	üzenlek	―
	Past	Indef.	üzentem	üzentél	üzent	üzentünk	üzentetek	üzentek
		Def.	üzentem	üzented	üzente	üzentük	üzentétek	üzenték
		2nd-p. o.	üzentelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	üzennék	üzennél	üzenne	üzennénk	üzennétek	üzennének
		Def.	üzenném	üzennéd	üzenné	üzennénk (or üzennők)	üzennétek	üzennék
		2nd-p. o.	üzennélek	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	üzenjek	üzenj or üzenjél	üzenjen	üzenjünk	üzenjetek	üzenjenek
		Def.	üzenjem	üzend or üzenjed	üzenje	üzenjük	üzenjétek	üzenjék
		2nd-p. o.	üzenjelek	―
Infinitive	üzenni		üzennem	üzenned	üzennie	üzennünk	üzennetek	üzenniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			üzenés	üzenő	üzent	üzenendő	üzenve	üzenhet

Derived terms

• üzenet
• üzenés
• üzenget

 

(With verbal prefixes):

• átüzen
• beüzen
• kiüzen
• leüzen
• megüzen
• visszaüzen

References

1. üzen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• üzen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN