ötszög

Hungarian

öt (“five”) +‎ szög (“angle”)

ötszög (plural ötszögek)

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ötszög	ötszögek
accusative	ötszöget	ötszögeket
dative	ötszögnek	ötszögeknek
instrumental	ötszöggel	ötszögekkel
causal-final	ötszögért	ötszögekért
translative	ötszöggé	ötszögekké
terminative	ötszögig	ötszögekig
essive-formal	ötszögként	ötszögekként
essive-modal	—	—
inessive	ötszögben	ötszögekben
superessive	ötszögön	ötszögeken
adessive	ötszögnél	ötszögeknél
illative	ötszögbe	ötszögekbe
sublative	ötszögre	ötszögekre
allative	ötszöghöz	ötszögekhez
elative	ötszögből	ötszögekből
delative	ötszögről	ötszögekről
ablative	ötszögtől	ötszögektől