önmaguk
Hungarian
Etymology
ön- + maguk
Pronunciation
- IPA(key): [ˈømːɒɡuk]
- Hyphenation: ön‧ma‧guk
Pronoun
önmaguk
- themselves
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | önmaguk | — |
| accusative | önmagukat | — |
| dative | önmaguknak | — |
| instrumental | önmagukkal | — |
| causal-final | önmagukért | — |
| translative | önmagukká | — |
| terminative | önmagukig | — |
| essive-formal | önmagukként | — |
| essive-modal | — | — |
| inessive | önmagukban | — |
| superessive | önmagukon | — |
| adessive | önmaguknál | — |
| illative | önmagukba | — |
| sublative | önmagukra | — |
| allative | önmagukhoz | — |
| elative | önmagukból | — |
| delative | önmagukról | — |
| ablative | önmaguktól | — |
Synonyms
- jómaguk
See also
- önmagam, önmagad, önmaga, önmagunk, önmagatok, önmaguk