önkéntes

önkéntes

Hungarian

Etymology

önként +‎ -es

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøŋkeːntɛʃ]
• Hyphenation: ön‧kén‧tes

Adjective

önkéntes (comparative önkéntesebb, superlative legönkéntesebb)

1. voluntary

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	önkéntes	önkéntesek
accusative	önkénteset	önkénteseket
dative	önkéntesnek	önkénteseknek
instrumental	önkéntessel	önkéntesekkel
causal-final	önkéntesért	önkéntesekért
translative	önkéntessé	önkéntesekké
terminative	önkéntesig	önkéntesekig
essive-formal	önkéntesként	önkéntesekként
essive-modal	—	—
inessive	önkéntesben	önkéntesekben
superessive	önkéntesen	önkénteseken
adessive	önkéntesnél	önkénteseknél
illative	önkéntesbe	önkéntesekbe
sublative	önkéntesre	önkéntesekre
allative	önkénteshez	önkéntesekhez
elative	önkéntesből	önkéntesekből
delative	önkéntesről	önkéntesekről
ablative	önkéntestől	önkéntesektől

Noun

önkéntes (plural önkéntesek)

1. volunteer

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	önkéntes	önkéntesek
accusative	önkéntest	önkénteseket
dative	önkéntesnek	önkénteseknek
instrumental	önkéntessel	önkéntesekkel
causal-final	önkéntesért	önkéntesekért
translative	önkéntessé	önkéntesekké
terminative	önkéntesig	önkéntesekig
essive-formal	önkéntesként	önkéntesekként
essive-modal	—	—
inessive	önkéntesben	önkéntesekben
superessive	önkéntesen	önkénteseken
adessive	önkéntesnél	önkénteseknél
illative	önkéntesbe	önkéntesekbe
sublative	önkéntesre	önkéntesekre
allative	önkénteshez	önkéntesekhez
elative	önkéntesből	önkéntesekből
delative	önkéntesről	önkéntesekről
ablative	önkéntestől	önkéntesektől

Possessive forms of önkéntes
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	önkéntesem	önkénteseim
2nd person sing.	önkéntesed	önkénteseid
3rd person sing.	önkéntese	önkéntesei
1st person plural	önkéntesünk	önkénteseink
2nd person plural	önkéntesetek	önkénteseitek
3rd person plural	önkéntesük	önkénteseik