öngyújtó
Hungarian
Etymology
ön- (“self”) + gyújtó (“lighter”), from gyújt (“to light”) + -ó (“present participle suffix”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøɲɟuːjtoː]
- Hyphenation: ön‧gyúj‧tó
- Rhymes: -toː
Noun
öngyújtó (plural öngyújtók)
- lighter (a small, reusable handheld device for creating fire, especially for lighting cigarettes)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | öngyújtó | öngyújtók |
| accusative | öngyújtót | öngyújtókat |
| dative | öngyújtónak | öngyújtóknak |
| instrumental | öngyújtóval | öngyújtókkal |
| causal-final | öngyújtóért | öngyújtókért |
| translative | öngyújtóvá | öngyújtókká |
| terminative | öngyújtóig | öngyújtókig |
| essive-formal | öngyújtóként | öngyújtókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | öngyújtóban | öngyújtókban |
| superessive | öngyújtón | öngyújtókon |
| adessive | öngyújtónál | öngyújtóknál |
| illative | öngyújtóba | öngyújtókba |
| sublative | öngyújtóra | öngyújtókra |
| allative | öngyújtóhoz | öngyújtókhoz |
| elative | öngyújtóból | öngyújtókból |
| delative | öngyújtóról | öngyújtókról |
| ablative | öngyújtótól | öngyújtóktól |
| non-attributive possessive - singular | öngyújtóé | öngyújtóké |
| non-attributive possessive - plural | öngyújtóéi | öngyújtókéi |
| Possessive forms of öngyújtó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | öngyújtóm | öngyújtóim |
| 2nd person sing. | öngyújtód | öngyújtóid |
| 3rd person sing. | öngyújtója | öngyújtói |
| 1st person plural | öngyújtónk | öngyújtóink |
| 2nd person plural | öngyújtótok | öngyújtóitok |
| 3rd person plural | öngyújtójuk | öngyújtóik |
Further reading
- öngyújtó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN