óra

óra

See also: ora, Ora, orá, orà, oră, and öra

Hungarian

óra (Clock in Budapest University of Technology and Economics)

Etymology

From Latin hōra (“hour”), from Ancient Greek ὥρᾱ (hṓrā, “any limited time”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoːrɒ]

• Audio

  (file)

• Rhymes: -oːrɒ
• Hyphenation: óra
• Rhymes: -rɒ

Noun

óra (plural órák)

1. clock, watch

   Ebben a házban nincs egy óra sem? ― There are no clocks in this house at all?

2. hour (unit of time)

   Van egy óra szabadidőm. ― I am free for an hour.

3. o'clock

   Tíz óra van. ― It's ten o'clock.

4. (education) lesson, class (45-minute block of teaching a school subject)

   zongoraóra ― piano lesson

5. meter (a device that measures things)

   parkolóóra ― parking meter

Declension

Its temporal-suffixed form is órakor (not listed below, as it is not considered a part of the standard case paradigm of nouns in general).

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	óra	órák
accusative	órát	órákat
dative	órának	óráknak
instrumental	órával	órákkal
causal-final	óráért	órákért
translative	órává	órákká
terminative	óráig	órákig
essive-formal	óraként	órákként
essive-modal	—	—
inessive	órában	órákban
superessive	órán	órákon
adessive	óránál	óráknál
illative	órába	órákba
sublative	órára	órákra
allative	órához	órákhoz
elative	órából	órákból
delative	óráról	órákról
ablative	órától	óráktól
non-attributive possessive - singular	óráé	óráké
non-attributive possessive - plural	óráéi	órákéi

Possessive forms of óra
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	órám	óráim
2nd person sing.	órád	óráid
3rd person sing.	órája	órái
1st person plural	óránk	óráink
2nd person plural	órátok	óráitok
3rd person plural	órájuk	óráik

Derived terms

• órai
• óránként
• órányi
• órás

 

Compound words

• atomóra
• csörgőóra
• ébresztőóra
• falióra
• fényóra
• gázóra
• homokóra
• ideig-óráig
• karóra
• napóra
• negyedóra
• óraátállítás
• órabér
• óralap
• óramutató
• óramű
• parkolóóra
• tanóra
• tízórai
• toronyóra
• túlóra
• villanyóra
• vízóra
• záróra
• zongoraóra
• zsebóra

 

Further reading

• óra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

---

Icelandic

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈouːra/
• Rhymes: -ouːra

Verb

óra

1. to guess

Conjugation

This verb needs an inflection-table template.

Anagrams

• róa

---

Kabuverdianu

Etymology

From Portuguese hora.

Noun

óra

1. time
2. hour

---

Old Norse

Determiner

óra

1. inflection of várr:
   1. feminine accusative singular
   2. masculine accusative plural

---

Venetian

Etymology

From Latin hōra, from Ancient Greek ὥρα (hṓra, “time, season, year”), from Proto-Indo-European *yeh₁- (“year, season”).

Noun

óra f (plural óre)

1. hour

Derived terms

• óra che (“while, meanwhile”)