ócskább
Hungarian
Etymology
ócska + -bb
Pronunciation
- IPA(key): [ˈoːt͡ʃkaːbː]
- Hyphenation: ócs‧kább
Adjective
ócskább
- comparative degree of ócska
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ócskább | ócskábbak |
| accusative | ócskábbat | ócskábbakat |
| dative | ócskábbnak | ócskábbaknak |
| instrumental | ócskábbal | ócskábbakkal |
| causal-final | ócskábbért | ócskábbakért |
| translative | ócskábbá | ócskábbakká |
| terminative | ócskábbig | ócskábbakig |
| essive-formal | ócskábbként | ócskábbakként |
| essive-modal | ócskábbul | — |
| inessive | ócskábban | ócskábbakban |
| superessive | ócskábbon | ócskábbakon |
| adessive | ócskábbnál | ócskábbaknál |
| illative | ócskábba | ócskábbakba |
| sublative | ócskábbra | ócskábbakra |
| allative | ócskábbhoz | ócskábbakhoz |
| elative | ócskábból | ócskábbakból |
| delative | ócskábbról | ócskábbakról |
| ablative | ócskábbtól | ócskábbaktól |
| non-attributive possessive - singular | ócskábbé | ócskábbaké |
| non-attributive possessive - plural | ócskábbéi | ócskábbakéi |