învălmășag
Romanian
Etymology
From în- + vălmășag.
Noun
învălmășag n (plural învălmășaguri)
- confusion, stampede
Declension
Declension of învălmășag
singular | plural | |||
---|---|---|---|---|
indefinite articulation | definite articulation | indefinite articulation | definite articulation | |
nominative/accusative | (un) învălmășag | învălmășagul | (niște) învălmășaguri | învălmășagurile |
genitive/dative | (unui) învălmășag | învălmășagului | (unor) învălmășaguri | învălmășagurilor |
vocative | învălmășagule | învălmășagurilor |