ízelítő
Hungarian
Etymology
From the verb íz (“taste”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈiːzɛliːtøː]
- Hyphenation: íze‧lí‧tő
Noun
ízelítő (plural ízelítők)
- sample (a small piece of food for tasting)
- taste, foretaste (a small amount of experience with something that gives a sense of its quality as a whole)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ízelítő | ízelítők |
| accusative | ízelítőt | ízelítőket |
| dative | ízelítőnek | ízelítőknek |
| instrumental | ízelítővel | ízelítőkkel |
| causal-final | ízelítőért | ízelítőkért |
| translative | ízelítővé | ízelítőkké |
| terminative | ízelítőig | ízelítőkig |
| essive-formal | ízelítőként | ízelítőkként |
| essive-modal | ízelítőül | — |
| inessive | ízelítőben | ízelítőkben |
| superessive | ízelítőn | ízelítőkön |
| adessive | ízelítőnél | ízelítőknél |
| illative | ízelítőbe | ízelítőkbe |
| sublative | ízelítőre | ízelítőkre |
| allative | ízelítőhöz | ízelítőkhöz |
| elative | ízelítőből | ízelítőkből |
| delative | ízelítőről | ízelítőkről |
| ablative | ízelítőtől | ízelítőktől |
| Possessive forms of ízelítő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ízelítőm | ízelítőim |
| 2nd person sing. | ízelítőd | ízelítőid |
| 3rd person sing. | ízelítője | ízelítői |
| 1st person plural | ízelítőnk | ízelítőink |
| 2nd person plural | ízelítőtök | ízelítőitek |
| 3rd person plural | ízelítőjük | ízelítőik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN