ítél
See also: itel and -itel
Hungarian
Etymology
From the old it variant of the verb üt + -él (frequentative suffix). [1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈiːteːl], [ˈiteːl]
- Hyphenation: ítél
Verb
ítél
- (transitive) to judge (to criticize or label another person or thing)
Conjugation
conjugation of ítél
| Infinitive | ítélni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | ítélt | |||||||
| Present participle | ítélő | |||||||
| Future participle | ítélendő | |||||||
| Adverbial participle | ítélve | |||||||
| Potential | ítélhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | ítélek | ítélsz | ítél | ítélünk | ítéltek | ítélnek |
| Definite | ítélem én téged/titeket ítéllek | ítéled | ítéli | ítéljük | ítélitek | ítélik | ||
| Past | Indefinite | ítéltem | ítéltél | ítélt | ítéltünk | ítéltetek | ítéltek | |
| Definite | ítéltem én téged/titeket ítéltelek | ítélted | ítélte | ítéltük | ítéltétek | ítélték | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | ítélnék | ítélnél | ítélne | ítélnénk | ítélnétek | ítélnének |
| Definite | ítélném én téged/titeket ítélnélek | ítélnéd | ítélné | ítélnénk | ítélnétek | ítélnék | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | ítéljek | ítélj or ítéljél | ítéljen | ítéljünk | ítéljetek | ítéljenek |
| Definite | ítéljem én téged/titeket ítéljelek | ítéld or ítéljed | ítélje | ítéljük | ítéljétek | ítéljék | ||
| Conjugated infinitive | ítélnem | ítélned | ítélnie | ítélnünk | ítélnetek | ítélniük | ||
Derived terms
- ítélés
- ítélet
- ítélkezik
(With verbal prefixes):
- elítél
- megítél
- odaítél
- visszaítél
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN