érvénytelenítés
Hungarian
Etymology
érvénytelenít + -és
Pronunciation
- IPA(key): [ ˈeːrveːɲtɛlɛniːteːʃ]
- Hyphenation: ér‧vény‧te‧le‧ní‧tés
Noun
érvénytelenítés (plural érvénytelenítések)
- invalidation, annulment, nullification, cancellation
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | érvénytelenítés | érvénytelenítések |
| accusative | érvénytelenítést | érvénytelenítéseket |
| dative | érvénytelenítésnek | érvénytelenítéseknek |
| instrumental | érvénytelenítéssel | érvénytelenítésekkel |
| causal-final | érvénytelenítésért | érvénytelenítésekért |
| translative | érvénytelenítéssé | érvénytelenítésekké |
| terminative | érvénytelenítésig | érvénytelenítésekig |
| essive-formal | érvénytelenítésként | érvénytelenítésekként |
| essive-modal | érvénytelenítésül | — |
| inessive | érvénytelenítésben | érvénytelenítésekben |
| superessive | érvénytelenítésen | érvénytelenítéseken |
| adessive | érvénytelenítésnél | érvénytelenítéseknél |
| illative | érvénytelenítésbe | érvénytelenítésekbe |
| sublative | érvénytelenítésre | érvénytelenítésekre |
| allative | érvénytelenítéshez | érvénytelenítésekhez |
| elative | érvénytelenítésből | érvénytelenítésekből |
| delative | érvénytelenítésről | érvénytelenítésekről |
| ablative | érvénytelenítéstől | érvénytelenítésektől |
| non-attributive possessive - singular | érvénytelenítésé | érvénytelenítéseké |
| non-attributive possessive - plural | érvénytelenítéséi | érvénytelenítésekéi |
| Possessive forms of érvénytelenítés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | érvénytelenítésem | érvénytelenítéseim |
| 2nd person sing. | érvénytelenítésed | érvénytelenítéseid |
| 3rd person sing. | érvénytelenítése | érvénytelenítései |
| 1st person plural | érvénytelenítésünk | érvénytelenítéseink |
| 2nd person plural | érvénytelenítésetek | érvénytelenítéseitek |
| 3rd person plural | érvénytelenítésük | érvénytelenítéseik |