ásít
See also: asit, aşît, and -ašit
Hungarian
Etymology
From the onomatopoeia á (“to gape”) + -s (frequentative suffix) + -ít (instantaneous-causative suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈaːʃiːt]
- Hyphenation: ásít
Verb
ásít
- (intransitive) to yawn (to open the mouth widely and take a long, rather deep breath, often because one is tired or bored)
- (intransitive) to yawn, gape (to display a gap, to present a wide opening)
Conjugation
conjugation of ásít
Infinitive | ásítani | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | ásított | |||||||
Present participle | ásító | |||||||
Future participle | - | |||||||
Adverbial participle | ásítva | |||||||
Potential | ásíthat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | ásítok | ásítasz | ásít | ásítunk | ásítotok | ásítanak |
Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
Past | Indefinite | ásítottam | ásítottál | ásított | ásítottunk | ásítottatok | ásítottak | |
Definite | - | |||||||
Conditional mood | Present | Indefinite | ásítanék | ásítanál | ásítana | ásítanánk | ásítanátok | ásítanának |
Definite | - | |||||||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | ásítsak | ásíts or ásítsál | ásítson | ásítsunk | ásítsatok | ásítsanak |
Definite | - | |||||||
Conjugated infinitive | ásítanom | ásítanod | ásítania | ásítanunk | ásítanotok | ásítaniuk |
Derived terms
- ásítás
- ásítgat
- ásítozik
(With verbal prefixes):
- beleásít
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
Further reading
- ásít in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- ásít in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031