állcsont
Hungarian
Etymology
áll (“jaw”) + csont (“bone”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈaːlt͡ʃont]
- Hyphenation: áll‧csont
Noun
állcsont (plural állcsontok)
- (anatomy) jawbone
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | állcsont | állcsontok |
| accusative | állcsontot | állcsontokat |
| dative | állcsontnak | állcsontoknak |
| instrumental | állcsonttal | állcsontokkal |
| causal-final | állcsontért | állcsontokért |
| translative | állcsonttá | állcsontokká |
| terminative | állcsontig | állcsontokig |
| essive-formal | állcsontként | állcsontokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | állcsontban | állcsontokban |
| superessive | állcsonton | állcsontokon |
| adessive | állcsontnál | állcsontoknál |
| illative | állcsontba | állcsontokba |
| sublative | állcsontra | állcsontokra |
| allative | állcsonthoz | állcsontokhoz |
| elative | állcsontból | állcsontokból |
| delative | állcsontról | állcsontokról |
| ablative | állcsonttól | állcsontoktól |
| Possessive forms of állcsont | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | állcsontom | állcsontjaim |
| 2nd person sing. | állcsontod | állcsontjaid |
| 3rd person sing. | állcsontja | állcsontjai |
| 1st person plural | állcsontunk | állcsontjaink |
| 2nd person plural | állcsontotok | állcsontjaitok |
| 3rd person plural | állcsontjuk | állcsontjaik |
Derived terms
- felső állcsont