ábécéskönyv

ábécéskönyv

Hungarian

Etymology

From ábécés (“alphabetical, abecedarian”) +‎ könyv (“book”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈaːbeːt͡seːʃkøɲv]
• Hyphenation: ábé‧cés‧könyv
• Rhymes: -øɲv

Noun

ábécéskönyv (plural ábécéskönyvek)

1. (education) primer, alphabet book (children's book intended to teach literacy)

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ábécéskönyv	ábécéskönyvek
accusative	ábécéskönyvet	ábécéskönyveket
dative	ábécéskönyvnek	ábécéskönyveknek
instrumental	ábécéskönyvvel	ábécéskönyvekkel
causal-final	ábécéskönyvért	ábécéskönyvekért
translative	ábécéskönyvvé	ábécéskönyvekké
terminative	ábécéskönyvig	ábécéskönyvekig
essive-formal	ábécéskönyvként	ábécéskönyvekként
essive-modal	—	—
inessive	ábécéskönyvben	ábécéskönyvekben
superessive	ábécéskönyvön	ábécéskönyveken
adessive	ábécéskönyvnél	ábécéskönyveknél
illative	ábécéskönyvbe	ábécéskönyvekbe
sublative	ábécéskönyvre	ábécéskönyvekre
allative	ábécéskönyvhöz	ábécéskönyvekhez
elative	ábécéskönyvből	ábécéskönyvekből
delative	ábécéskönyvről	ábécéskönyvekről
ablative	ábécéskönyvtől	ábécéskönyvektől
non-attributive possessive - singular	ábécéskönyvé	ábécéskönyveké
non-attributive possessive - plural	ábécéskönyvéi	ábécéskönyvekéi

Possessive forms of ábécéskönyv
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ábécéskönyvem	ábécéskönyveim
2nd person sing.	ábécéskönyved	ábécéskönyveid
3rd person sing.	ábécéskönyve	ábécéskönyvei
1st person plural	ábécéskönyvünk	ábécéskönyveink
2nd person plural	ábécéskönyvetek	ábécéskönyveitek
3rd person plural	ábécéskönyvük	ábécéskönyveik

Further reading

• ábécéskönyv in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• ábécéskönyv in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031