zöngétlenebb
Hungarian
Etymology
zöngétlen + -ebb
Pronunciation
- IPA(key): [ˈzøŋɡeːtlɛnɛbː]
- Hyphenation: zön‧gét‧le‧nebb
Adjective
zöngétlenebb
- comparative degree of zöngétlen
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | zöngétlenebb | zöngétlenebbek |
| accusative | zöngétlenebbet | zöngétlenebbeket |
| dative | zöngétlenebbnek | zöngétlenebbeknek |
| instrumental | zöngétlenebbel | zöngétlenebbekkel |
| causal-final | zöngétlenebbért | zöngétlenebbekért |
| translative | zöngétlenebbé | zöngétlenebbekké |
| terminative | zöngétlenebbig | zöngétlenebbekig |
| essive-formal | zöngétlenebbként | zöngétlenebbekként |
| essive-modal | zöngétlenebbül | — |
| inessive | zöngétlenebben | zöngétlenebbekben |
| superessive | zöngétlenebben | zöngétlenebbeken |
| adessive | zöngétlenebbnél | zöngétlenebbeknél |
| illative | zöngétlenebbe | zöngétlenebbekbe |
| sublative | zöngétlenebbre | zöngétlenebbekre |
| allative | zöngétlenebbhez | zöngétlenebbekhez |
| elative | zöngétlenebből | zöngétlenebbekből |
| delative | zöngétlenebbről | zöngétlenebbekről |
| ablative | zöngétlenebbtől | zöngétlenebbektől |
| non-attributive possessive - singular | zöngétlenebbé | zöngétlenebbeké |
| non-attributive possessive - plural | zöngétlenebbéi | zöngétlenebbekéi |