zöld
See also: žold and żołd
Hungarian
![](Images/wiktionary/Salad_Dressing-2_(23044326320).jpg.webp)
(1) zöld üveg és zöldsaláta
![](Images/wiktionary/Singapore_Bishan_Park_Aerial.jpg.webp)
(2) zöldterület
![](Images/wiktionary/H%C3%B6henretterweiterbildung_(30540435686).jpg.webp)
(3) zöld energia
Etymology
From older Hungarian zeld, of uncertain further origin. Most likely borrowed from Iranian, perhaps Alanic. Compare Ossetian зӕлдӕ (zældæ, “a kind of grass”)[1][2], ultimately from Proto-Indo-European *ǵʰelh₃-.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈzøld]
Audio (file) - Hyphenation: zöld
- Rhymes: -øld
Adjective
zöld (comparative zöldebb, superlative legzöldebb)
- green (having a color between yellow and blue)
- 1910, Dezső Szomory, “Különös történet”, in Az isteni kert:
- A szeme derűs, átlátszó és zöld, mint egy-egy szőlőszem.
- Her eyes are serene, transparent and green, like two grapes.
-
- green (densely planted with trees and other vegetation)
- 1972, Györgyi Lévay, “Születőben a legzöldebb városrész”, in Észak-Magyarország, volume 28, number 49:
- A diósgyőri városrész olyan lesz, mint amilyenről álmodnak a belváros lakói: tiszta levegőjű, tágas, zöld.
- The Diósgyőr district will be what downtown dwellers dream about: clean-aired, spacious, green.
-
- (figurative) green (environmentally friendly)
- Synonyms: környezetbarát, környezettudatos
- 2016, “Környezetbarát”, in 24 Óra, volume 27, number 71:
- Világszerte egyértelmű, hogy az energiahatékonyságnál zöldebb megoldás nincs.
- It is obvious all over the world that there is no greener solution than energy efficiency.
- unripe, green (not yet ready for reaping or gathering)
- 1933, “Egy és más mezőgazdasági állataink tartásáról”, in Bizalom, volume 4, number 11:
- A kukorica még zöld, de jó aratást ígért.
- The corn was still green, but it promised a good harvest.
-
- (card games) of leaves (of the suit of German playing cards marked with a leaf symbol)
- c. 1938, “Kártyajátékok”, in Játsszunk valami mást:
- A zöld és makk hetest a játék megkezdése előtt kiveszik a csomagból.
- The seven of leaves and seven of acorns are taken out of the pack before the start of the game.
-
Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | zöld | zöldek |
accusative | zöldet | zöldeket |
dative | zöldnek | zöldeknek |
instrumental | zölddel | zöldekkel |
causal-final | zöldért | zöldekért |
translative | zölddé | zöldekké |
terminative | zöldig | zöldekig |
essive-formal | zöldként | zöldekként |
essive-modal | — | — |
inessive | zöldben | zöldekben |
superessive | zöldön | zöldeken |
adessive | zöldnél | zöldeknél |
illative | zöldbe | zöldekbe |
sublative | zöldre | zöldekre |
allative | zöldhöz | zöldekhez |
elative | zöldből | zöldekből |
delative | zöldről | zöldekről |
ablative | zöldtől | zöldektől |
non-attributive possessive - singular | zöldé | zöldeké |
non-attributive possessive - plural | zöldéi | zöldekéi |
Derived terms
- zöldell
- zöldség
Compound words
- almazöld
- fűzöld
- jádezöld
- kékeszöld
- mohazöld
- örökzöld
- smaragdzöld
- sötétzöld
- vadászzöld
- zöldcitrom
- zöldfülű
- zöldkártya
- zöldpaprika
Expressions
- a szomszéd rétje mindig zöldebb
- zöldeket beszél
- zöld fény
- zöld hályog
- zöld küllő
- zöld tea
- zöld út
Proper nouns
- Zöld-foki Köztársaság
See also
fehér | szürke | fekete |
piros/vörös; karmazsin/bíborvörös | narancssárga; barna | (citrom)sárga; krém-/vajszínű |
citromzöld | zöld | mentazöld |
cián/kékeszöld; zöldeskék | azúr(kék)/égszínkék | kék |
ibolya(sz.); indigó(sz.)/kékeslila | bíbor(sz.)/bordó; lila | rózsaszín |
References
- Bárczi, Géza. Magyar szófejtő szótár (’Hungarian Etymological Dictionary’). Trezor Kiadó, 1991. →ISBN
- zöld in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
- zöld in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN