zsákmány
Hungarian
Etymology
Borrowed from German, more specifically from High German. Compare Middle High German sachman (“robber”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʒaːkmaːɲ]
- Hyphenation: zsák‧mány
Noun
zsákmány (plural zsákmányok)
- plunder, loot (the goods attained via an act of plundering)
- prey (a living thing that is eaten by another living thing)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | zsákmány | zsákmányok |
| accusative | zsákmányt | zsákmányokat |
| dative | zsákmánynak | zsákmányoknak |
| instrumental | zsákmánnyal | zsákmányokkal |
| causal-final | zsákmányért | zsákmányokért |
| translative | zsákmánnyá | zsákmányokká |
| terminative | zsákmányig | zsákmányokig |
| essive-formal | zsákmányként | zsákmányokként |
| essive-modal | zsákmányul | — |
| inessive | zsákmányban | zsákmányokban |
| superessive | zsákmányon | zsákmányokon |
| adessive | zsákmánynál | zsákmányoknál |
| illative | zsákmányba | zsákmányokba |
| sublative | zsákmányra | zsákmányokra |
| allative | zsákmányhoz | zsákmányokhoz |
| elative | zsákmányból | zsákmányokból |
| delative | zsákmányról | zsákmányokról |
| ablative | zsákmánytól | zsákmányoktól |
| Possessive forms of zsákmány | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | zsákmányom | zsákmányaim |
| 2nd person sing. | zsákmányod | zsákmányaid |
| 3rd person sing. | zsákmánya | zsákmányai |
| 1st person plural | zsákmányunk | zsákmányaink |
| 2nd person plural | zsákmányotok | zsákmányaitok |
| 3rd person plural | zsákmányuk | zsákmányaik |
Synonyms
- hadizsákmány
- szerzemény
Derived terms
- zsákmányol
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN